Keserű bűntudattal nézem a blog utolsó bejegyzéseit, amik valahol november közepén elapadtak, és már azelőtt is elég ritkásan jelentek meg. Nekiveselkedem a félbemaradt new yorki beszámoló folytatásának, írok fél órán keresztül, de valahogy nem jönnek a szavak, erőltetettnek hat minden. A végén csak felbosszant az …
New York, New York: Második rész: “Vízen és a föld alatt”
Harmadik nap: Természettudományi Múzeum Amelyen kiderül, mi a new yorki metró logikája és hogy hogy érdemes eltölteni egy esős napot a városban. Kivel szelfizünk a múzeumban és mit keresünk az Amsterdam Avenue-n? Mi szól a ramenezőben és hogy találunk haza? Miután a megérkezés és a …
New York, New York: Első rész: A kicsi ország
Előszó: Mi tervezhető és mi nem az? Este hét óra van, épp napnyugta után járunk, mikor zökkenünk egyet, és a sofőr bekiabál valamit a busz sötét hátuljába, ahol hárman ülünk, összehúzódva, álmosan, csillogó szemekkel figyelve, és a fülünket erősen hegyezve. Előreszédelgek a hosszú folyosón – …
Utazás, egyedül
Mint mindenki más, én is imádok lelépni a munkahelyemről nyáron, bepakolni a hátizsákomba a naptejet meg a gumimatracot és irányba venni a Balatont, ahol azon kívül, hogy kitaláljam, hekket vagy inkább hamburgert rendeljek ebédre, nem nagyon van más gondom. Az egyetlen probléma, hogy míg gyerekkoromban …
Hogyan úsztam át a Balatont?
Rövid írás egy hosszú úszásról, amit magam se értek. *** – Ne viccelj, ez nagyon hosszú táv. – Hát… majd próbáljatok pihenni közben. – Figyelj, max feladod! – Tegyél kendőt a fejedre. – Jézusom, nagyon vigyázz magadra! – Kend be a dörzsölős részeket vazelinnel. – …
Unicumos Lagom, avagy ne sírj, Göteborg – 2. rész
3. nap Melyen majdnem eljutunk egy szigetre, majdnem megússzuk az esőt, majdnem megtanulunk salsázni és majdnem megértenek engem svédül. Mennyibe kerül egy menet a hullámvasúton? Na és egy csésze kávé a rózsakertben? És vajon nyerünk-e magunknak óriáscsokit és ha nem, hogyhogy de? “Hat óra után …
Unicumos Lagom, avagy ne sírj, Göteborg – 1. rész
Előszó Előrébb tolom a tálcámat a fém sínen és végignézek a jólismert kínálaton. Rövid mérlegelés után magabiztosan rámutatok a választott ételre majd a pénztárhoz megyek. Felmutatom a kedvezménykártyámat, és megkapom érte a jussomat, egy csészét, amibe majd kávét tölthetek. Fizetek, keresek egy szabad helyet a …
Vigh Bori: Hogyan menjünk világgá (2016)
Kiolvasva: 2019 május Azt hiszem, mindannyian tudunk azonosulni a sokkal, mikor kikerülünk az iskolából, egyetemről, és életünkben először dolgozni kezdünk. Megkapjuk a munkaszerződést, kötelességtudóan végigböngésszük, és ugyanilyen kötelességtudóan horgasztjuk le a fejünket, mikor megkapjuk az “ítéletet”: 21 nap. Régen a 21 a kedvenc számom volt, …
Egy élet margójára
Soha nem éreztem különösebben ünnepélyes pillanatnak, mikor beléptem a postára, kezemben egy ajánlott küldemény értesítőjével. Soha nem hatott meg különösebben a sorszámtépés, vagy a várakozás, vagy a pillanat, mikor elő kell kapnom a személyimet és a meghatalmazásomat. Az is mindig hidegen hagyott, mikor dolgom végeztével …
Haruki Murakami: 1Q84 (2009-2010)
Kiolvasva: 2019 március Ez a könyv bizony rég várta már, hogy kézbe vegyem, de mérete (egy egyenként is vastag kötetekből álló, kifejlett trilógiáról van szó) jópárszor visszariasztott. Az 1Q84 az a fajta könyv, amiről már előre tudni lehet, hogy ha elkezded, akkor hosszú időre el …