*** Ezt a történetet szeretném a budapesti ingatlanáraknak dedikálni, amik lehetővé tették, hogy kétszer is meggondoljam a hitelfelvételt, és hogy ezt követően jobb belátásra térve a pénzt inkább egy japán utazásra költsem. *** Előszó Egyszer – nem is olyan régen – valaki mondott nekem valamit, …
Utazás a koponyánk körül
Csönd. Csukott szemmel fekszem, nem merem megnézni, hány óra van. Teljes a sötét, ezt érzékelem, bár az is igaz, hogy le van húzva a redőny, akárhány óra lehetne. Halkan, nagyon halkan mintha madárcsicsergést hallanék. Akkor már nem lehet olyan késő, fut át az agyamon. Akkor …
Lehajtó
február 27., Van Gogh múzeum, Amszterdam Napraforgók. Imivel ketten állunk a tömegben, várjuk a sorunkat, amikor képet lőhetünk a híres festménnyel. Odakint barátságtalan szél fúj és az eső is negyed óránként elered, így sokan menekültek ma zárt térbe. Én nem érzem túl jól magam, úgyhogy …
New York, New York – Ötödik rész: “Hazafutás”
Kilencedik nap: Governors Island, Rockefeller Center, Chinatown, The Press Rooftop Bar Egy kompon állok, és a felkelő napot nézem, ami épp azzal van elfoglalva, hogy minél ízlésesebben rajzolja körül Brooklyn épületeinek sziluettjét. A szememben lévő álmosságot már kifújta onnan a hajnali szél, az izmaimat már …
“A háborúnak vége – ha te is akarod”
Már hosszú évek óta a kedvenc karácsonyi dalom John Lennon szerzeménye, a “Happy Xmas (War is Over)”. Nyilván, mi mást is várhatnánk valakitől, aki kívülről tudja az összes Beatles dalt, mondhatnátok, és persze igazatok lenne. Jellemző rám, hogy kötődöm a múltbéli dolgokhoz, köztük az olyan …
New York, New York: Első rész: A kicsi ország
Előszó: Mi tervezhető és mi nem az? Este hét óra van, épp napnyugta után járunk, mikor zökkenünk egyet, és a sofőr bekiabál valamit a busz sötét hátuljába, ahol hárman ülünk, összehúzódva, álmosan, csillogó szemekkel figyelve, és a fülünket erősen hegyezve. Előreszédelgek a hosszú folyosón – …
Utazás, egyedül
Mint mindenki más, én is imádok lelépni a munkahelyemről nyáron, bepakolni a hátizsákomba a naptejet meg a gumimatracot és irányba venni a Balatont, ahol azon kívül, hogy kitaláljam, hekket vagy inkább hamburgert rendeljek ebédre, nem nagyon van más gondom. Az egyetlen probléma, hogy míg gyerekkoromban …
Unicumos Lagom, avagy ne sírj, Göteborg – 2. rész
3. nap Melyen majdnem eljutunk egy szigetre, majdnem megússzuk az esőt, majdnem megtanulunk salsázni és majdnem megértenek engem svédül. Mennyibe kerül egy menet a hullámvasúton? Na és egy csésze kávé a rózsakertben? És vajon nyerünk-e magunknak óriáscsokit és ha nem, hogyhogy de? “Hat óra után …
Unicumos Lagom, avagy ne sírj, Göteborg – 1. rész
Előszó Előrébb tolom a tálcámat a fém sínen és végignézek a jólismert kínálaton. Rövid mérlegelés után magabiztosan rámutatok a választott ételre majd a pénztárhoz megyek. Felmutatom a kedvezménykártyámat, és megkapom érte a jussomat, egy csészét, amibe majd kávét tölthetek. Fizetek, keresek egy szabad helyet a …
Vigh Bori: Hogyan menjünk világgá (2016)
Kiolvasva: 2019 május Azt hiszem, mindannyian tudunk azonosulni a sokkal, mikor kikerülünk az iskolából, egyetemről, és életünkben először dolgozni kezdünk. Megkapjuk a munkaszerződést, kötelességtudóan végigböngésszük, és ugyanilyen kötelességtudóan horgasztjuk le a fejünket, mikor megkapjuk az “ítéletet”: 21 nap. Régen a 21 a kedvenc számom volt, …